A kezek távolságának, a törzs dőlésszögének valamint a lábak elhelyezkedésének változtatása mind eltérő terhelést eredményez.
A kiindulás ugyebár a hagyományos fekvőtámasz. Karok vállszélességben, lábak a talajon, törzs egyenes. Karhajlítás, mellkas érinti a talajt, majd karnyújtás.
Innen a kezek távolságát szokták legtöbben variálni. Szűk és széles kéztartások a legismertebbek. Ha kezeket közelítjük egymáshoz akkor egyre inkább a tricepsz dolgozik. A kezek távolításánál, a teher lekerül a háromfejű karizomról és áttevődik a mellizmokra. A váll elülső feje nagyjából ugyanolyan terhelést kap a különböző szélességű fekvőtámaszoknál.
A törzs dőlésszögének változtatásával lehet nehezíteni illetve könnyíteni a gyakorlatot. Ha a kéz emelvényen van akkor könnyebb lesz. Ha a láb emelésével kísérletezel akkor nehezebb lesz. Ebben az esetben jobban terhelődik a váll.
 |
| forrás:http://razorhybridfitness.com |
A másik variáció az, amikor a csípő emelésével érjük el a törzs szögének változását. A láb és csípő emelésével akár függőleges is lehet a törzsed, így a terhelés jelentős részét kapják a vállak. Ezek a gyakorlatok az elsők a kézenállásban nyomáshoz.
 | |||||
| forrás:bodybuilding.com/ |
 |
| forrás:darkironfitness.com |
 |
| forrás:i.ytimg.com |
Ezen fekvőtámasz variációk gyakorlása során, eléggé megerősödsz ahhoz, hogy a nyomógyakorlatok magasabb szintjét is elkezdhesd gyakorolni.
-baarti-
